A Balatonfüred-csopaki borvidék bemutatása

  • Balatonfüred-csopaki borvidék

A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is. A XVIII. sz.-ban újra fellendült Balatonfüred fejlődése, a XIX. század közepére pedig már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában.

A kétezer évvel ezelőtti római települések maradványai, ásatások során előkerült emlékek szinte minden településen bizonyítják a szőlőtermesztés jelenlétét. A Csopak és Veszprém között található Nemesvámos község határában egy római kori település (érdemes megtekinteni), melyet ma Balácának hívnak, melyben szüretelők falfestményét is megtalálhatjuk az egyéb borászati eszközök mellett.

A borvidékhez tartozik Paloznak, az első szőlőművelő települése hazánknak, amelynek ismerjük a nevét. István király az 1018 körül alapított veszprémvölgyi apácamonostor ellátásáról gondoskodván, egy paloznaki szőlőst adományozott a monostornak. (A szőlős a magyar nyelv szava volt akkor, a szőlőművelő szolgára, aminek a görög nyelvű oklevélben ampelurgosz, a latinban pedig vinitor felelt meg.)

1055-ben húsz háznép (mausio) szőlőst kapott a tihanyi monostor az alapító királytól, I. Andrástól, melyet a tihanyi apátság alapító levelében olvashatunk. Az apátsághoz tartoztak: Dörgicse, Örvényes, Alsóörs, Pécsely, Felsőörs, Udvari, Vászoly, Szőlős. Írásos emlékek vannak e korból Tagyon, Szentjakabfa, Csicsó szőlőtermesztéséről is.

  • Balatonfüred-csopaki borvidék

A borvidéken számtalan történelmi hely van, amely a szőlőtermesztés, a borászat jelenlétét, sikerét mutatja be.

A borvidéken a különböző egyházi rendeknek jelentős szőlőbirtokai voltak, amelyek jól szolgálták az egyházak érdekeit. Ranolder veszprémi püspök 50 kataszteri holdas csopaki területéből az 1880-as években Bécsbe szállította a Csopaki borokat.

Az országban elsők között alakultak az 1750-es években a szőlőhegy hegyközségek, amelyek szabályozták a szőlőtermesztés magaviseletét. A hegytörvényben foglalt artikulások minden fontos mozzanatra szabályt határoztak meg, melynek betartása kötelező volt. Aki nem tartotta be azt, adott esetben korbáccsal büntették (lopás a szőlőben stb.)

A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Alsóőrstől Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek medencék oldalain terül el.

A borvidék klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel.

A talajképző kőzetek egész sora fordul elő a borvidéken: fillitpala, permi homokkő, triászmészkő, dolomit, bazalt, bazalttufa, pannonagyag és homok, márga és lösz.

Adottságok

  • Kiváló minőségű talajok. (Kristályos pala, melyet homokkő, mészkő, illetve homok takar. Néhol a magas vastartalom miatt a föld vörös színű.)
  • Déli, délkeleti fekvésű, Balatonra nyúló szőlőtáblák.
  • A Balaton fény és hőgazdálkodása kedvező hatással van a szőlőtermesztésre.

A borvidék elsősorban a fehér borairól híres, de a vörösborok is jól megteremnek.

A borivás kultúrájának hagyományait a Balatonvin Borlovagrend őrzi.

Ez a borvidék, mint a neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, könnyedebbek, illat- és zamat-gazdagabbak.

Balatonfüredet és környékét a gyógyvíz és a bor együttes ereje teszi vonzóvá. A világ különböző részéről utaznak ide azok az emberek, akik önmagukat egy kicsit kényeztetni akarják, kívülről és belülről egyaránt, a szénsavtól pezsgő gyógyvíz, az egyedülálló, szívbetegeknek kedvező hatású klíma, valamint a jófajta fehérbor erejével. A Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetsége 1987-ben XXIV. Kongresszusát Balatonfüreden tartotta, ekkor adományozta a városnak a megtisztelő Szőlő és bor nemzetközi városa címet. A bor és az egészség jegyében a magyar szövetség is itt tartotta első kongresszusát. A Balatonvin Csopak Borrend évek óta őrzi a borivás kultúrájának hagyományait ezen a területen.

Terület: 2270 hektár

Klíma: Sok napsütés jellemzi, a szőlőtermesztésnek kedvező az időjárása. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja, mivel a Balaton víztükréről visszaverődő fény javítja a szőlő minőségét. Éghajlati viszonyai a Badacsonyi borvidékhez hasonlítanak.

Talaj

Változatos, kristályos pala, amelyet homokkő, mészkő, illetve homok takar. Néhol a magas vastartalom miatt a föld vörös színű.

Szőlőfajták, borok:

Olaszrizling: Ez a borvidék tradicionális fajtája, amely esztétikailag is kellemes: zöldes fehér színű, rezedára emlékeztető illatú. Ízében dominál az olaszrizlingre jellemző keserű mandula íz. Fűszeres ízekkel, testes, gömbölyű íz hatással, több év múlva szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagított bort ad.
Rizlingszilváni, Chardonnay : kellemes, intenzív illatú, lágy, zamat gazdag bor készül belőlük.
Tramini, Sárgamuskotály, Sauvignon Blanc
A tihanyi félsziget tüzes vörösborairól nevezetes.

Forrás: www.balatoniborkulturaert.hu

A Balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozó települések


Balatonfüred-csopaki borvidék települései nagyobb térképp