A vörösbor jótékony hatásai

  • Vörösbor jótékony hatásai

Bor, mint gyógyszer - az alkohol hatásai

A borokat csaknem olyan régóta alkalmazzák gyógyszerként, amióta a szőlőt ismerik.

A perzsák igen sokra becsülték ezt a nedűt, a sumérek viszont számos növényi kivonatot készítettek borral, ezek receptje az utókorra is megmaradt. A babiloni király, Hamurabbi (i. e. 1728?1686) törvényei között találhatók a borral való visszaéléssel foglalkozó szövegrészek is. Az igen fejlett óegyiptomi orvoslás olyan előiratok százait ismerte, melyeknek bor volt az alapja. Az antik Görögország orvosainak természettudományos gondolkodása felismerte a bor terápiás hatását. Plutarkhosz szerint a bor az italok között a leghasznosabb, a gyógyszerek között a legédesebb és az ételek között a legkellemesebb. Hippokratész a bort sebek kezelésére használta, emellett nyugtató, altató, lázcsillapító, erősítő gyógyszerként alkalmazta, sőt előírta emésztőrendszeri zavarok esetén, fájdalomcsillapításra, valamint szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására.

Galenus görög-római orvos átvette a hippokratészi alkalmazási elveket, de emellett a bort a háborús sebészetben és a járványok megfékezéséhez is fontosnak tartotta. A Biblia több százszor hivatkozik a borra. Ismeretes a kolostorok szerepe a nemes borok előállításában. A középkorban a bor népitalnak számított. Mindenesetre az ókorban és a középkorban Paracelsus mondását érvényesnek tartották: a hatás a dózistól függ. Mert ő már ismerte a túlzott italfogyasztás központi idegrendszerre kifejtett káros hatását.

A XIX. század végén tudományosan bizonyították azt az évezredes ismeretet, hogy a bornak baktériumellenes hatása van. Pasteurnek az volt a véleménye, hogy a bor a legegészségesebb és leghigiénikusabb ital. Mai felfogás szerint a bor mérsékelt és szabályozott fogyasztásának pozitív hatása van a légzésre, a szív- és érrendszerre, az emésztőszervekre, a központi és perifériás idegrendszerre, a mozgásszervekre, a bőrre, az immunrendszerre és a hormonrendszerre. A szakirodalomból ismert az a ?francia paradoxon?, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozottak aránya Franciaországban más országokhoz viszonyítva kisebb, annak ellenére, hogy ott többet dohányoznak és koleszterindús ételekkel táplálkoznak. És ez éppen a vörösbor fogyasztásának, az ebben lévő polifenol típusú vegyületeknek, köztük a rezveratrol oxidációt gátló hatásának köszönhető.

Az alkoholfogyasztás határai

Egy egységnyi szeszesital 8 g, azaz 10 ml tiszta alkoholnak felel meg. A fogyasztó férfiak nem ihatnak többet napi 3?4 egységnél, a nők pedig csak 2?3 egységnyit. Persze ez a limit attól függ, hogy valaki alkalmanként iszik vagy rendszeresen. Fél liter szokványos láger sör 2 egység, erős láger sör 3 egység, egy pohár (175 ml) fehér- vagy vörösbor 2 egység, egy pohárka (2 cent) likőr 1 egység, 1 stampedli (kupica) égetett szeszes ital (pálinka, konyak, rum, whisky) 1 egység alkoholnak felel meg. Felmérések azt mutatják, hogy csak a férfiak 7%-a és a nők 22%-a ismeri és tartja be a megengedett normákat. Meg azt is, hogy egyre többen halnak meg cirrhózisban. A terhes nők mértéket tartanak, ők 1?2 egységnyi alkoholt isznak hetente vagy teljesen kerülik a szeszes italokat. A WHO megkülönböztet ártalmas alkoholfogyasztást és alkoholfüggést. Férfiak esetében heti 28 egységnél (napi 3,5 deciliter bor vagy napi 1-2 üveg sör) és nőknek heti 21 egységnél több alkohol már fizikai vagy pszichikai károsodást okoz és ennek hátrányos társadalmi következménye lehet, ha pl. valaki elveszti a munkáját. Alkoholfüggőségről beszélünk, ha az alábbi feltételek közül három vagy több jelen van: erős vágy vagy lelki késztetés az alkoholizálásra, nehézségek az elfogyasztott italmennyiség kontrolljában, az ivás abbahagyásakor elvonási tünetek, nagyobb adag alkohol iránti tűrőképesség ("bírom a piát, nem árt meg") és folyamatos alkoholizálás a káros következmények észlelése ellenére is.

Mik az alkoholfogyasztás hatásai?

Ez az egyéntől is függ, illetve a körülményektől: több ízben iszik valaki, étkezés után-e, milyen gyógyszereket szed, mennyire gyors a fogyasztás, milyen tömény az ital. Rendszeres ivók jobban tűrik az alkoholt, meg azok is, akik gyakran alkoholizálnak és többet, szemben az alkalmi ivókkal, akiknél jobban megmutatkozik az etanol toxicitása. Az akut hatás elsősorban a központi idegrendszerben jelentkezik. A kialakuló kellemes közérzet talán a dopamin felszabadulására vezethető vissza. Az intoxikáció a vérszinttől és az alkohol agyi koncentrációjától függ. Ha a véralkoholszint kicsi, pl. kevesebb 50 mg/100 ml-nél, jókedvet, magabiztosságot okoz és megnyugtat. 50?100 mg/100 ml tartományban a beszéd kissé akadozik, az ítélőképesség csökken és az egyén inkoordinálttá válik. 100?500 mg/100 ml között elveszik az önkontroll, elmosódó víziók jelennek meg és kóma lép fel. 500 mg/100 ml felett légzésdepresszió alakul ki, egyes reflexek kiesnek, a testhőmérséklet süllyed, kóma, majd néha halál következik be. A krónikus és túlzott alkoholfogyasztás a gyomor-bél rendszerben refluxot okoz, akut gyomorhurut, bizonyos visszértágulat, szájüregi daganatos megbetegedés alakul ki a nyelőcsőben, vastagbélrák, hasnyálmirigy-gyulladás, májbetegségek: a sejtek zsíros degenerálódása, akut alkoholos hepatitis, cirrhosis, hepatocelluláris carcinoma léphet fel.

patikamagazin.hu